Mádéfalvi veszedelem
A mádéfalvi veszedelem (latinul Siculicidium, azaz
székelygyilkosság) a székelyek egy csoportja ellen elkövetett tömeggyilkosság
volt 1764-ben, Mária Terézia királynő uralkodása alatt.
A bécsi udvar 1763-ban megbízta Adolf Buccow
tábornokot, hogy szervezzen Erdélyben 3 székely és 2 román határezredet. A
székelyek azonban meg akarták őrizni évszázados katonáskodási hagyományukat,
kiváltságaikat, és ellenálltak a székely ezredek erőszakos felállításának,
amely megszüntette a különállásukat. Buccow tábornokot ekkor leváltotta Mária
Terézia.
Buccow helyébe báró Siskovics József
altábornagy lép, aki parancsot adott katonáinak Mádéfalva megtámadására, ahol a
székelyek vezetői találkoztak. Egy havas téli éjszakán 1764. január 7.-én vad
ágyútűzzel indított támadásban mintegy 200 embert (köztük ártatlan gyerekeket
és asszonyokat) mészároltak le.
Elfogták
a székelyek vezetőit és bűnvizsgáló bizottságot hoztak létre. Innentől kezdve a
székelyek megkezdték a kivándorlást Moldvában, ahol elrejtőztek az ott élő
csángók falvaiban. 1774-ben Bukovina török fennhatóság alól osztrák kéz alá
került. Hadik András gróf közbenjárására megkegyelmeztek a székelyeknek, és
behívták őket az újonnan megszervezett, elnéptelenedett tartományba, ahol megalapították
falvaikat.
A székelység
19-20. század fordulóján, 1899-ben Csík-Mádéfalván hatalmas kőoszlopot
állított, melynek tetejére kitárt szárnyú turulmadarat helyeztek. A kőpiramis
alján egy táblán a SICVLICIDIVM szó olvasható, melynek római számértékének
összege 1764, vagyis a veszedelem esztendeje. Január 7.-ét a mai napig a
bukovinai székelyek születésnapjaként ünneplik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése