Károlyi Zsuzsanna

Károlyi Zsuzsanna

Károlyi Zsuzsanna 1585-ben született Kolozsváron.  Bethlen Gábor erdélyi fejedelem első felesége. Magyarország választott királynéja 1620–21 között. A végrendeletében így címezi önmagát: „Én Károlyi Susánna Isten kegyelmességiből Magyarországnak megválasztott királyné asszonya, Erdélyországnak fejedelemasszonya.

Nagybirtokos család sarja, Károlyi László és Szinyi Klára árvaságra jutott leánya. Károlyi Zsuzsanna öröksége Nagykároly volt.

Bethlen Gáborral eredetileg 1605. április 24-re tűzték ki az esküvőjüket, de a vőlegény hadi elfoglaltságai miatt a menyegzőt csak augusztusban tartották meg Bocskai István fejedelem jelenlétében Szatmáron. Bethlen „Édes Susá”-nak és „szerelmes szívemnek” szólította. Férjétől nászajándékba Déva várát kapta meg

Férjétől, Bethlen Gábortól 3 gyermekük született, 2 fiú 1 lány.

1613. október 23-án Bethlen Gábort fejedelemmé választották. Zsuzsanna fejedelemasszony Károlyi Zsuzsanna csak a választás után három héttel, november 15-én – éppen férje születésnapján – érkezett meg Kolozsvárra. Az ő életében is nagy változást jelenthetett a fejedelemasszonyság. Principissa lett, ahogyan a korabeli latin nyelvű forrásokban nevezték. Zsuzsanna minden bizonnyal kedvelte az előkelő környezetet, amelyet már erdélyi fejedelemasszonysága idejében megkapott, az elegáns ruhákat, ékszereket és egyéb luxuscikkeket, amelyekkel férje minden kétséget kizáróan elhalmozta. A fejedelem fennmaradt bevásárlási listáiból az derül ki, hogy bár kifejezetten a fejedelemasszony által elrendelt vásárlást csak egy alkalommal – 1620. július 28-i keltezéssel – jegyeztek fel, a külországi városokban beszerzett árucikkek egy része olyan asszonyi luxusholmi volt, ami leginkább Zsuzsanna szükségleteit elégíthette ki, neki akart kedvében járni a fejedelem. 1615-ben például asszonynak való kesztyűt, selymes harisnyát, aranyas harisnyát, hajtekerőt, velencei bársonyokat, arany rózsákhoz gyémántokat vásároltatott.  A nemesfém használati tárgyak és ékszerek, gyöngyök mellett rendszeresen hozatott külföldről különféle édességeket, mazsolát, citromot, narancsot és „pézsmás confectumokat”, birsalma liktáriumot, pomagránátot, gesztenyét, mandulát, tengeri halakat, osztrigát.

Jó társa és segítője volt férjének; nem csak a magángazdaságuk ügyeit intézte, hanem a kincstári ügyekben is intézkedett. A politikai ügyekbe is beavatkozott. Férjével együtt támogatta a református diákok németországi egyetemekre küldését. 

Zsuzsanna betegsége 1619 tavaszán kezdődött, a szörnyű tünetekről Bethlen maga számolt be ifjabb Károlyi Mihálynak több levélben. Orvosok sem tudtak segíteni betegségén. Volt, hogy füvesember jött, aki gyógyfüvekből fürdőt készített neki, amitől jobban lett, tűrhető állapotba került, de nem gyógyult meg teljesen.

1622-ben még megérte férje diadalmas visszaérkezését Kolozsvárra a három évig tartó Habsburg-ellenes hadjáratból, de akkor már súlyosan beteg volt. A fejedelemasszony 1622. május 13-án halt meg.  Országos gyász és hatalmas pompa mellett temették el a gyulafehérvári székesegyházban; a szertartássorozat több mint egy hónapig tartott.

A nagyasszony gyulafehérvári székesegyházban lévő sírját kirabolták, sírkövét megsemmisítették, de emlékét nem törölhették. Nevét viseli a kolozsvári Farkas utcai református egyház­község nőszövetsége, alakja többször felbukkan Győry Magda Princeps Transsylvaniae című háromfelvonásos operalibrettójában.