Bukovínai Székelyek

Bukovínai Székelyek

A bukovinai székelyek egy magyar népcsoport, mely egykor Bukovínában telepedett le. Őseiket szétszórt székelyek közül szedte össze Hadik András tábornok. Öt falvat népesítettek be a 18. század végétől egészen 1941-ig, amikor a magyar kormány Vajdaságba telepítette őket.

Történetük:

1764-ben Mária Terézia újraszervezte a határőrséget. Székelyföldön az erőszakos sorozás a madéfalvi vérengzésbe torkollott. Osztrák katonák lemészároltak több száz székelyt, mert azok nem akartak hadseregbe vonulni. Ezek után több ezer székely menekül át a keleti határon. A moldovák es a csángók között telepedtek le. 1774-ben a Habsburg Birodalom megszerezte Bukovínát. Az osztrák-porosz háborúban kitűnt Hadik András tábornok (Berlin megsorcolója ) összegyűjtőtte a Moldovában szétszórt székelyek egy részét, és letelepítette őket Bukovína öt falujában, így alakult ki a bukovínai székelység.

Az alapított falvak: Istensegíts, Fogadjisten (1776), Hadikfalva, Józseffalva (1785), Andrásfalva (1786).

1883-ban az Al-Duna mellé Hertelendyfalva, Sándoregyháza és Székelykeve községekbe települt mintegy 4000 ember. Ezt a népességmozgást szokásosan kirajzásnak nevezik.

1883-as években az Arad vármegye Gyorokra, 1888-1892 között és 1910-ben Dévára, 1892-ben Vajdahunyadra, 1900-ban Babsára , Vicére, Magyarnemegyére, 1905-ben Marosludasra, 1910-ben Hunyad vármegyei Sztirgyszentgyöngyre és Csernakeresztúrra még további 2500-3000 telepes költözött.

Vannak olyanok is, akik Kanadába és Brazíliába vándoroltak ki. Kanadában 1905-1914 között több farmertelepet hoztak létre, például: Hapkins, Székelyföld, Máriavölgy, Hamilton, Regina, Eszterháza. Brazíliában: Boldogasszonyfalva (1924).

A második világháború hatása: A bukovínai székelyek maradékát a magyar kormány 1941-ben a Vajdaságba telepítette. Szabadka, Újvidék és Topolya környékére, az 1920 után betelepített, és Bácska visszafoglalása után elmenekült dobrovljácok helyére. Bukovínában kevesen maradtak.

1945-ben 13000 bukovinai székelyt a Völgyesben, Tolna és Baranya megyékben helyeztek el, a kiépített sváb családok házaiba és birtokaiba. 1950-ben majd 1959-ben a kapott földeket be kellet vinniük téeszbe.

Magyarországon ma saját szervezetük van, a Bukovínai székelyek Országos szövetsége, ami Banyhádon székel.

Készítette: Homlok Panna 7.a