Csángók

Csángók

 A név eredete   : A csángó szónak Moldvában a következő változatai ismertek: csángú, sángó, sángú, sangó, csangó és csangú. A szó eredetéről szóló elméletek két nagy csoportba oszthatók:- melléknévi eredetű, és tulajdonságot jelöl, - eredetileg is népnevet jelentett. A melléknévből alakult népnév elmélete a székely nyelvjárásokból származik: a csángál (1. rosszul, fülsértően harangoz, 2. hamisan énekel 3. csacsog, fecseg 4. elkóborol, elcsámborog) szóból, azaz a csángó az, aki „hamisan”, „fülsértően” beszél (lásd: sziszegő beszéd). 

A székelyek és maguk a csángók a csángó szót az elcsángál, azaz „elkószál, elcsavarog” értelemmel magyarázzák, hiszen a székely nyelvjárásokban az elcsángál és a csángál szó „kószál, elkóborol” jelentése is használatos. 

A kangar népnévből való (besenyő, kun) elmélet: A 19. század végéig általánosan elfogadott nézet volt, hogy a csángók kun eredetűek (a kun hosszú ideig gyűjtőfogalom volt a keleti népekre), majd miután tisztázódni kezd a terminológiai különbség a kunok, besenyők, kangarok között, kikristályosodik az az elmélet, miszerint a csángó szó eredetileg is népnevet jelölt, méghozzá a nyolc besenyő törzs három kangar (csangar) népét. 

Gegő Elek 1838-ban elfogadja a csángók kun eredetét, ő veti fel a kangar eredet lehetőségét: „Azonban hogyan ragadott a kunokra a csángó nevezet (mert a többi moldvai magyarokat így nem hívják), minden nyomozásom után is rá nem jöhettem. Constantin császár a paczinatákat, kik akkor Moldvát lakták s némellyektől kun nemzetségnek tartanak, changaroknak nevezte. Mongol nyelven chango=erős. A sinaiak Tibetet Changnak mondják” A kun (kangar) elmélete alátámasztására a következőket hozza fel:

 „a) Moldvának még ma is azon vidékeit, mellyeken a’ kun maradványok chángó-magyar név alatt léteznek, az oláhok Comanianak nevezik.

 b)  Kun’, s a’ többi magyaroktól különzött osztályra mutatnak a régi bojár levelekben előforduló vezetéknevek is: Armoncus, Hideg, Szarka, Róka, Sánta, Körmös, Csalán, Sipos, Kancsal, Kádár, Güze, Agaras’ s effélék; midőn ellenben a’ későbbi székely magyar telepek vezetéknevei többnyire keresztnevekből vétettek; például: István-József, Gergely-János, stb. 

c) Kun eredetre mutatnak a’ Bákó mellett ma is látható kun halmak, mellyekről szóbeli hagyomány után a’ chángók beszélik: hogy ott elődeik az isteneknek lovakat áldoztak fel. 

Csángó Himnusz "Csángó magyar, csángó magyar, Mivé lettél csángó magyar Ágról szakadt madár vagy te,  Elfeledve, elfeledve..."

Moldvai csángók

 Moldva tartományban élnek, a negyedmilliós moldvai katolikus lakosság legnagyobb részét alkotják. A magyarul még tudó moldvai csángók száma a legutóbbi felmérések szerint 62 ezer körülire tehető, ez a népcsoportnak csak mintegy egynegyede. A népcsoport magját feltehetően a honfoglaláskor határőrzőként kint hagyott magyarok alkották, akik mellé a magyar királyok a 12–13. században erdélyi és Felső-Tisza-vidéki magyarokat telepítettek. A moldvai csángók egy kisebb része, az északi csángók a magyar nyelv olyan változatát beszélik, amely sok vonásában a középkori magyar nyelvet őrzi. Számos olyan régi szavuk van, amely a mai magyar nyelvből már eltűnt, ezenkívül sok román jövevényszót is használnak. Ma ez a magyar nyelv egyetlen önálló regionális dialektusa (vagyis nem csupán a magyar nyelvjárások egyike, hanem az irodalmi nyelvtől erősen különböző nyelvváltozat). Beszédük nehezen érthető más magyarok számára. A moldvai csángók nagyobb része a székely nyelvjárásokhoz hasonló nyelvváltozatot használ, csak több benne a régies szó és nyelvi forma, illetve a román kölcsönzés, mint a mai székelyek nyelvében.

Gyimesi csángók

A gyimesi csángók Moldva és Erdély határán, a Tatros folyó forrásvidékén élnek. Még 1747-ben is a Gyimesek egyetlen lakói az ide felhúzódott moldvai magyarok (csángók), akikhez később székelyek és újabb moldvai magyarok csatlakoztak. Fő foglalkozásuk a havasi állattenyésztés és a fakitermelés.

Barcasági csángók

A barcasági csángók székely eredetű népcsoport akik a Barcaság délkeleti részén, Brassó közelében laknak. Magukat magyaroknak mondják, a szomszédos székelyek hívják őket csángóknak. Nyelvük nagyjából megegyezik a székelyekével. A Négyfaluban és a Háromfaluban lakó fő csoportjukat hétfalusi csángóknak nevezik.  

Besszarábiai magyarok

 Besszarábia a mai Moldova Köztársaságot és a mai Ukrajna két déli megyéjét, az Odessza tartományhoz tartozó Ismail és Cahul megyéket (az ún. Budzsák, románul Buceag), valamint a szintén Ukrajnához elcsatolt északnyugati részeket jelenti.

Csöbörcsök és környéke

 Ma három Csöbörcsök nevű település létezik: a Dnyeszter jobb partján, a moldáviai Ștefan Vodă rajonban (Cioburciu, Ștefan Vodă), vele átellenben, a Dnyeszter bal partján, a szakadár Dnyeszter Menti Köztársaságban (Cioburciu, Stînga Nistrului), valamint Új Csöbörcsök (Нові Чобручі), 19. századi kirajzás Ukrajnában, az odesszai régió razdelnyanszkomi kerületében, kb. 50 km-re a másik két Csöbörcsöktől.

Mugyiló és környéke

  A Dnyeszter bal partján fekszik, és ma Ukrajnához tartozik Mugyiló (románul Moghilău, ukránul Mohiliv Podilski). 

 Budzsáki magyarok

 Az 1930-as román népszámlálás Dnyeszterfehérvár megyében csupán 114 magyart mutat ki, ami kevesebb, mint a mai bulgáriai, akkor Romániához tartozó Caliacra megyében lakó magyarok száma (azaz új bevándorlók lehetnek)

Bolgár csángók

Az 1800-as évek elejétől kezdve bolgár vendégmunkások mennek csángó vidékekre, akiket Bulgáriába való visszatértükkor csángóknak neveznek.