Csernakersztúr

Csernakersztúr

Nevének eredete:

Mint a helységnevekben mindig, a Keresztúr itt is arra utal, hogy egykori templomát a Szent Kereszt tiszteletére emelték. Először 1302-ben de S. Cruce alakban említették, majd 1365-ben Kyriztur, 1367-ben pedig Kerezthur.

Fekvése:

Déva és Vajdahunyad közt félúton, a Cserna folyótól nyugatra fekszik.

Története:

Hunyad vármegyei kisnemesi falu volt, melynek lakói a reformáció idején református vallásra tértek. Az ő utódaikat a telepítés után „régi magyaroknak nevezték. 1910–1911-ben Barcsay Andor függetlenségi párti országgyűlési képviselő és Szabó Imre pénzügyigazgatósági számtiszt a korábban saját maguk által felvásárolt birtokra 620–630 bukovinai székelyt telepített részben az öt bukovinai székely faluból, részben az al dunai telepes falvakból. A telepítéssel a korábbi faluhoz csatlakozva, attól délnyugatra egy csángótelep jött létre a Csángó utca környéke és a magyar anyanyelvűek többségbe kerültek a településen. A román többségű ófalu és a magyar telep közötti nemzetiségi nyelvi megosztottság az eltelt száz évben némileg oldódott, de ma is azonnal érezhető. Az akkoriban hivatalosan is használt csángó szót a telepesek még gúnynévnek érezték, de az újabb nemzedékek önelnevezésükként fogadták el.

A faluban 1989 előtt is működött hagyományőrző tánccsoport. A lakók nagy része korábban a vajdahunyadi nehézipari üzemekben dolgozott. Az 1900-as években sok csángó család a falu kedvező adottságait kihasználva könnyen megközelíthető és széles vidéken az egyetlen magyar többségű település vendégszobát alakított ki vagy panziót nyitott.

Látnivalók:

·       Vízimalom (a falutól keletre).

·       A csángó tájház a Csángó (Bukovina) utcában.

·       A régi református templom megmaradt tornya.

·       A torony és a falu fölé emelkedő dombon az 1882-ben épült, faerkélyes ortodox templom.

·       Az 1915–1916-ban épült római katolikus templom.