Útravaló: Vöröskő vára

A vöröskő vár története és legendája

Vöröskő várának legendája azt meséli el, miként döntötte el 12 bölcs ember, hová épüljön a vár. Tizenegy a Kukla hegycsúcsot ajánlotta, amely épp szemben állt azzal, ahol a Vöröskő vára megépült. A tizenkettedik, a legifjabb ajánlotta csak azt a helyet, amelyre került. A többit azzal győzködte, hogy a Kukla csúcsán szellemek tanyáznak és kísértetek járnak. Az építkezés zaja felingerelné őket. A többség mégis a Kuklát választotta, majd elkezdődött a munka. Az építők aznap lerakták az alapokat. Éjjel viszont különös dolgok történt - a megépített alapot a tündérek felemelték és átvitték a szomszédos pontra. A munkások másnap reggel a Kukla csúcson hiába keresték, nem találták azt. A bölcsek újra összeülvén igazat adtak a legfiatalabbnak és abban maradtak, hogy a vár inkább a mostani helyére kerüljön.

Másik változat szerint a tündérek választották ki a helyet a vár számára, mert III. Béla magyar király leánya, eredetileg a falu keleti felére gondolta, de a falubeliek tanácsára inkább figyelembe vette a tündérek akaratát. Az ártó szellemek a várat többé már nem bántják. A vár hálából a Felvidék egyik legépebb erődítménye maradt a mai napig a Kis-Kárpátokban. A monumentális vár egy kvarckősziklán foglal helyet, Cseszte (Častá) településen, Pozsonytól 30 km-re, Bazin (Pezinok) irányában. A XIII. sz.-ból származó királyi vár részét képezte Magyarország nyugati határvédelmi vonalának.

A XIII. századi eredetű vár a Magyar Királyságot védő, Pozsonytól Zsolnáig húzódó nyugati védelmi vonal szerves része volt. A jelenleg látható Vöröskő (Červeny Kameň) várát középkori elődjére (melyet állítólag III. Béla leánya, Konstancia hercegnő emeltetett) a német bankár-kereskedő Fugger család építtette a XVI. században, azzal a kevésbé nemes, ám annál gyakorlatiasabb céllal, hogy tárhelyül szolgálhasson a környező országokból ki és befutó nagymennyiségű portékának, elsősorban a bányavárosokból áramló nagy mennyiségű réz és ezüst tárolásának. A vár alatt Európa legkiterjedtebb pincerendszere épült így ki, ami később főleg bor raktározására szolgált. A hagyomány szerint a vár 1536-os reneszánsz stílusú átépítésénél, tervezőként Albrecht Dürer is közreműködött. 1588-ban vette feleségül Pálffy Miklós Fugger Máriát, s hozománykényt kapta Vöröskő várát. Egészen 1945-ig maradt a vár a Felvidék legbefolyásosabb családja, a Pálffyak birtokában. Egy 1645-ös tűzvész után ők alakítják át a várat kora barokk stílusú, kényelmes kastéllyá.  

A vár több átépítésen esett át. Magas boltozatú, 72 m hosszú és 9 m magas pincékkel rendelkezik, melyek legnagyobbak Közép-Európában. Később, egészen 1945-ig a Pálffy család székhelye volt. Ők építették át a rideg erődítményt gyönyörű díszítésekkel ellátott reneszánsz-barokk palotává. Impozáns a belső tér gazdag stukkós díszítése a mitológiából kölcsönzött figurális jelenetekkel díszítve. A várat 1970-ben nyilvánították Nemzeti kulturális műemlékké. Ma egy történelmi bútorkiállításnak és lakáskultúra kiállításnak ad otthont. A látogató bepillantást nyer a régmúlt idők lakótereibe (hálószobák, szalonok, ebédlők, dolgozószoba). Berendezésük több stílust képviselnek, a reneszánsztól a historizmusig. Vöröskő vára fénykorában a modern reneszánsz építészet egyik legékesebb példája volt.